Keresztelő Szent János templom

A Magyar katolikus lexikon szerint Győrsövényháznak (vagy ahogy a XX. század elejéig nevezték: Sövényházának vagy Sövényháznak) a XVI. században már állt temploma, amelynek védőszentje máig Keresztelő Szent János. A falu a XVII. század végére csaknem teljesen protestánssá vált, amiről az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyv tudósít. Ebben a dokumentumban szerepel, hogy akkor egy sárból készült katolikus imaháznak csupán a puszta falai látszottak, miközben az evangélikusoknak olyan nagy iskolájuk, egyben imaházuk volt, amibe az összes lakos befért. Az irat szerint 15 római katolikus mellett 144 evangélikus és 1 református ember élt itt, noha a község az 1670-es évektől a győri jezsuita rendház birtokát képezte.

A Rákóczi-szabadságharc idején, 1704-ben császári csapatok égették fel a települést, amely elnéptelenedett. A jezsuiták 1715-ben háromévi adómentesség biztosításával hoztak ide németeket Bajorországból, így a helység túlnyomórészt német ajkúvá és ismét katolikussá vált. A plébániát 1720-ban alapították.

A jelenlegi templom (Gárdonyi G. u. 35.) építésének ideje pontosan nem ismert. A Magyar katolikus lexikon szerint 1750 után átépítették, rokokó stílusú mellékoltárokkal. Copfstílusú szószéke 1780 körül épült. Az orgona 1913-ban készült az Angster-gyárban. A nagyobb, 90 centiméter átmérőjű harangot 1924-ben Seltenhofer Frigyes fiai, a kisebb, 60 centimétereset 1947-ben Szlezák Ráfáel öntötte. A templom az elmúlt években kívül-belül megújult.