Weilburg és Győrsövényház közösen emlékezett a győrsövényházi németek kitelepítésének 80. évfordulójára 2026. június 5-én. Az ünnepségről a Weilburgi TV is beszámolt (operatőr: Ralph Gorenflo), amely ITT tekinthető meg.
Az alábbiakban közöljük Sabine Gorenflo (Német Újságíró Szövetség, Lahntali Televízió – Weilburg-TV) tudósítását magyarul, Fülöpné Vass Emília fordításában.
80 évvel ezelőtt a magyarországi Győrsövényház (németül Plankenhausen) faluból származó német családok százai vesztették el otthonukat. Weilburgba érkezésük 80. évfordulója alkalmából a hajdani kitelepítettek, gyermekeik és unokáik, valamint magyarországi vendégek gyűltek össze egy megható megemlékezésre a Lahn-parti városban.
A szervező, Johann Geigl örömmel fogadta a résztvevők nagy számát. Külön üdvözölte a korábbi szülőhelyéről érkezett küldöttséget.
Györsövényház jelenlegi polgármestere, Hokstok Imre, valamint helyettese kifejezetten azért érkezett Magyarországról, hogy a kitelepítettek leszármazottjaival együtt megemlékezzenek az 1946-os eseményekről, és méltassák a régi és az új hazát összekötő, egyre szorosabbá váló kapcsolatokat.
Hokstok Imre évek óta kapcsolatot tart fenn a második világháború után kitelepített németek leszármazottjaival, akik közül sokan Weilburg környékén élnek.
A győrsövényházi németek története a második világháború számos tragikus következményének egyike. A háború utáni időszak politikai döntéseit követően több százezer németet telepítettek ki erőszakkal Magyarországról. Csak Győrsövényházról 521 embernek, köztük 86 családnak kellett elhagynia otthonát. Nagyon kevés személyes holmit vihettek magukkal. Az utazás nehéz körülmények között, teher- és marhavagonokban történt. Az emberek nemcsak otthonaikat és gazdaságaikat veszítették el, hanem megszokott életmódjukat és gyakran a rokonokkal való kapcsolattartásukat is.
1946. június 6-án a Győrsövényházról érkező 521 magyarországi német megérkezett a weilburgi vasútállomásra. Innen először a weilmünsteri és villmari átmeneti táborokba vitték őket. Ezt követően szétosztották őket az akkori Oberlahn és Limburg járás között. Az érintettek számára ezzel egy teljesen új életszakasz vette kezdetét egy háború sújtotta régióban, amelynek magának is lakáshiánnyal és ellátási problémákkal kellett megküzdenie. Ennek ellenére sikerült új életet építeniük és megőrizniük kulturális gyökereiket.
Győrsövényház Győrtől mintegy 15 kilométerre nyugatra fekszik Északnyugat-Magyarországon. A falut évszázadokon át erősen meghatározták a német ajkú telepesek, akiknek ősei a török háborúk után érkeztek a térségbe. Még a második világháború előtt is több mint 900 helyi lakos vallotta magát német nyelvűnek vagy német nemzetiségűnek. A kitelepítés tartósan megváltoztatta a falu népességi összetételét. Ma emlékművek és kétnyelvű településtáblák emlékeztetnek a közösség német múltjára és a kitelepítettek sorsára.
A weilburgi találkozó megmutatta, hogy a menekülés és a kitelepítés emléke nyolc évtized után is élénken él. A szemtanúk közül sokan már nem élnek. Ezért még fontosabbá válik gyermekeik és unokáik szerepe, akik megőrzik és továbbadják a családi történeteket. Győrsövényház küldöttségének jelenléte egyértelművé tette, hogy ami egykor megosztottság volt, az mára hidat képez Németország és Magyarország között.
A kitelepítettek érkezésének megemlékezése ezért nem csupán visszatekintés a szenvedésre és a veszteségre. A megbékélés és a közös felelősség jele is egyben, hogy életben tartsuk a háború, a kiutasítás és a kényszerű letelepítés következményeinek emlékét. Nyolcvan évvel Weilburgba érkezésük után Győrsövényház egykori lakói és leszármazottjaik egy olyan történelmet képviselnek, amely a regionális és európai kollektív emlékezet részévé vált.